|
Siroki
vár - Sirok
A vár a település központjától
1 km-re, északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár
riolittufa kúpján épült. Romjaiban is
megragadó látványt nyúlt az év
minden hónapjában. A rom alsó várudvarát
és kazamatáit az 1960-as években kezdték
el feltárni. Sajnos ma életveszélyes már
a vár, ám kellő óvatossággal
megtekinthető.
A vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család
birtoka volt 1320-ig, akkor azonban a Csák Mátéval
való szövetségük miatt Károly Róbert
parancsára elfoglalták. Az Anjou-házból
származó uralkodó 1324-ben az ugyancsak Aba
nembeli Kompolti Imrét nevezte ki várnaggyá.
1332-ben Chenyk cseh vitéz tulajdonába került, ám
rövidesen királyi vár lett. 1372-ben az Aba
nemzetségbeli Domoszlai Miklós - aki akkor Heves
vármegye alispánja volt -, saját költségén
kijavíttatta a várat, ezért Nagy Lajos király a várhoz tartozó
birtokkal 2000 forintért zálogba adta neki. 1399-ben
Tari László váltotta meg jelentős összeggel
a várat, amelyet Zsigmond király trónra
kerülésének évében neki
adományozott. A török hódítások
idején megnőtt a siroki vár jelentősége.
Különösen igaz ez az 1522-es egri török
ostrom utáni évekre. Akkori birtokosa, Országh
Kristóf jelentős számú őrséget tartott
a falakon belül. Az õ idején erősítették
meg a várat. 1596-ban Sirok is török kézre
került, s csak 1687-ben nyerte vissza szabadságát.
Ettől az időponttól kezdve azonban harcászati
jelentősége megszünt, falai pusztulásnak
indultak.
A várhoz sétaút indul a Dobó utcából,
melynek kényelmes szakasza után meredeken kaptatunk
felfelé. A rövid séta azonban megéri,
hiszen a várból, gyönyörű körpanoráma
nyílik. Délre Sirok község és a
Tarna-völgye, a község mögött a Kis- és
a Nagy-várhegy emelkedik. Délnyugat és nyugat
felé a Keleti Mátra gerincvonalát követhetjük
nyomon, amely a Kékes csúcsában teljesedik ki.
Jó időben Galyatető is látszik. Észak felé
a közeli hegyhátak fölött a Borsodnádasd
környéki hegyek láthatók. Kelet felé
a Tiba-bérc vonulata zárja le a távoli
panorámát. A vár tetejéről két
magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges
alakú sziklaalakzatok vulkáni működés
közben a kráterből kiszóródott
riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen
találóan a Barát és az Apáca
neveket adta a szikláknak, mely utal a természet
évezredes munkája nyomán kialakult formájukra.
A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni
bombák hullottak, és beágyazódtak. Az
ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat
megvédték az erózió pusztításától,
és így formálódtak a kőzetek.
Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen
fedezik fel maguknak a vár zegzugos átjáróit,
alagútrendszerét. A vár egykori aknafigyelő
folyosói voltak ezek. Az alsó várból a
felsőbe vezető, sziklába vésett szűk és
meredek alagút középen három irányba
válik szét: a középső a felső várba
vezet, a két oldalsó pedig a felső várat a
falak alapja alatt öleli át.
Természetvédelmi terület a Nyírjes-tó,
a Darnó-hegy délkeleti lejtőjén. Közepén
tőzegmohaláp, ritka tőzegmohafajokkal. A Mátra
hegység legősibb tönkje, a földtörténeti
középkorban már létezett.
A hagyomány szerint valaha vár állt a
tetején.
Belépés díjtalan!
|
