|
Park - Miskolctapolca
A 20. század elejének
tudatos parkalakítása, növénytelepítése
és gondozása következtében a tapolcai park
különleges növényekből álló kis
arborétummá vált.
A tapolcai katlan eredeti, mocsári
növényzetét 1868-ban kezdték el
felszámolni, a területet fásítani,
parkosítani. 1920-ban egzotikus fa- és cserjeféleségek
telepítésével arborétummá
alakították.
A park ma természetvédelem
alatt áll, jóllehet eredeti nagyságának
nyolcad részére zsugorodott a tapolcai családi
házas övezet terjeszkedése miatt. A langyos vizű,
páradús Hejő-patak közelében szomorú
fűzfák, égerek díszlettek. A park csónakázó
tavának és a kis Hattyú-tónak a tavi
rózsa a dísze, fehér és piros
változatban. A park környékén végzett
növénytársulás-vizsgálat szerint
idős mocsári ciprusokat védtek le. A 312 méter
magas Kis-Köves hegy 10 hektáros területén
molyhos tölgyes bokorerdővel szegélyezve nagy
kiterjedésben maradt meg a mészkősziklagyep. Nagy
egyedszámban fordult elő a tavaszi hérics és a
magyar zergevirág. Az Iglói úti kemping
közelében gyertyános-tölgyes kívánt
védelmet. Ebben a társulásban találták
a fokozott védelmet igénylő papucskosbort.
Közel egy évtized
elteltével a park területén megkönnyíti
a vendég tájékozódását,
hogy a tavak környéki díszfákat és
cserjéket feliratozott táblákkal látta el
a város.
|
