|
Füzéri vár - Füzér
A füzéri Várhegy dácitkúpján
egy omladozó, ám romjaiban is csodálatos vár
ékeskedik. A hegyek koszorújában büszkélkedő
sasfészekkel tájképileg egyetlen magyar vár
sem veheti föl a versenyt.Az egyik legrégibb Árpád-kori
várunk története híven tükrözi a
magyar nép vérzivataros évszázadait. Hogy
mikor épült, nem tudni biztosan. Tudjuk, hogy a Kompolt
nemzetségbeli Adronicus tulajdona volt, és hogy tőle
vásárolta meg II. Endre. A tatárjárás
idején – a felvidéki várakhoz hasonlóan
– nem került az ellenség kezére. Komolyabb
átépítésbe IV. Béla fia, az az V.
István kezdett, aki a mai Zemplén területének,
így Füzérnek is a birtokosa volt. Apjával
többször viszályba keveredett, s amikor
kenyértörésre került sor közöttük,
ide menekítette családját a kevésbé
biztonságosnak tartott Sárospatakról. Az
Árpád-ház kihalásáig királyi
tulajdon volt. Az Anjouk adományaként később
Druget Fülöpé, majd 1430-ban – Zsigmond király
jóvoltából – a Perényi család
birtokába került. Perényi Péter koronaőr
ebben a kicsiny, de eldugott, bevehetetlennek vélt várban
rejtette el és rövid ideig itt őrizte a magyar Szent
Koronát. A vár a Perényiek után a
Báthoryaké lett. Báthory István lengyel
királlyá való koronázása után
testvérére, Erzsébetre hagyta a várat. Az
ő házasságkötésével Füzér
a Nádasdyakra szállt, majd Thököly-birtok
lett. A Thököly-felkelést követően Lipót
császár felrobbantatta falait. A
Rákóczi-szabadságharcot követően előbb
Károlyi-birtok, majd a Kecer család tulajdona lett.
Végül ismét a Károlyiak vásárolták
meg, és a füzérradványi uradalmukhoz
csatolták.
|
